A SZENTESI FOCI - DOKUMENTUM ÉS VIDEÓ GYŰJTEMÉNYE 1910-1919-ig
a képekre kattintva azok nagyobb és letölthető teljes változata jelenik meg

"Az 1910-es évek elejére a fenti eredmény (a korcsolyapálya 1909-es kialkítása - szerk.) arra az elhatározásra juttatta a város akkor vezetőit, - ebben az időben volt polgármester dr. Mátéffy Ferenc, főjegyző és polgármester helyettes Bugyi Antal - hogy a már meglevő városi egyesületbe, a Szentesi Sport-Egyletbe tömörítsék össze a labdarúgókat, és biztosítsanak szervezett sportolási körülményeket nekik. Ekkor még nem nagyon voltak – különösen Szentesen – szervezett csapatsportágak, egy garnitúra szerelés (egyforma mez, nadrág, sportszár és futballcipő) sok embernek elérhetetlen álom lehetett. Egy futball labda birtokosa a „legmenőbb” srácok közé emelhetett bárkit, még hosszú évtizedekig."
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1910.

1910. augusztus

augusztus 14.

Forrás: Szentesi Élet 1994.05.28-i száma - Dr. Labádi Lajos főlevéltáros gyűjtése


1912.


március 17.




Forrás: Szentesi Élet 1994.05.28-i száma - Dr. Labádi Lajos főlevéltáros gyűjtése




1913.

1913. február

február 17.
Az első focialakulat létrejötte.

Forrás: Szentesi Lap 1913.02.13.




A Magyar Labdarúgó Szövetség - Budapest, Rákóczi út 63. székháza



1913. augusztus
augusztus 20.
Alföldi Ellenzék elnevezésű újság (XIII. évf. 167. szám)
"Az újság elsőként – eddig az újságban szentesi sporteseményről nem nagyon lehetett olvasni - az alábbi sporthírt tette közzé:
„ A Szentesi Kereskedő Ifjak labdarúgó csapata f. hó. 24-én vasárnap du. 4 órakor, az Orosházi Torna Club labdarúgó csapatával nagy propagandamérkőzést tart. Helyárak: I. hely. 60, a II. hely 40, az állóhely 20 fillér. Jegyek váltható: a Bányai J jogutódja és Pollák testvér urak üzletében (Kossuth  u. 2. úri női divatüzlet)
Eredményről, vagy egyéb sporttal kapcsolatos eseményről az újságok sajnos nagyon szűkszavúak voltak, hetekig, hónapokig egyetlen sor sem jelent meg. A csapatok a mérkőzéseket a vásártérből „kihasított” pályán játszották le, valahol az állomás mellett a csónakázó tó körül. Ezt szintén csak elbeszélésből lehet tudni, mert fénykép, vagy valami konkrét információ ezzel kapcsolatban nem maradt vissza. Ebben a korszakban rengeteg társasági esemény volt a városban. Civil és egyéb egyesületek, népdalkörök, egyéb egyletek bálok sokaságát rendezték, és azok az információk sokkal – elsősorban az olvasóknak - fontosabbak lehettek a sporthíreknél."
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

Forrás: Szentesi Lap 1913.10.05.


1913. október
október 7. kedd
Alföldi ellenzék (201. szám, XIII. évfolyam - kedd)
"Az újság viszont már egy kisebb tudósítást közöl, mely sporttárgyú, melyben lehet következtetni az akkori helyzetre és hangulatra.
„ … Négy órakor vette kezdetét a mérkőzés, s bár a vásárhelyi szimpatikus első B csapat minden igyekezetét kifejtette és elég szépen támadott, de a szentesi csapattal – amely pedig nem volt teljesen a régi egységes, mert hat tartalékkal volt kiegészítve – nem volt képes megbirkózni, s ők is az itt jár két orosházi és vásárhelyi I. csapat sorsára jutottak, mert 6:0 arányban kikaptak.”
És egy kis elemzés is a helyzettel kapcsolatban:
„ Remény lesz rá, hogy a most alakuló Sport - Egylet megtalálja a módját annak is, hogy a benne tartózkodó sportot állandóan fogják Szentesen kultiválni, mert ahol ilyen kiváló erők vannak, mint a három éve veretlen csapatban, ott vétek volna egyszerűen napirendre térni a dolog felett.”
1913-ra elég komolyan megért a helyzet arra, hogy a város nagy egyesülete még nagyobb legyen, illetve az erők-pénzek koncentrálásával egyre eredményesebb sport tevékenységet folytassanak. Az alábbiak szerint ezzel megdönthetetlen bizonyítékot szolgáltatott a napi sajtó, hogy a más forrásokban megjelent 1912-es alakulás valójában egy téves évszám."
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


Forrás: Szentesi Élet 1994.05.28-i száma - Dr. Labádi Lajos főlevéltáros gyűjtése

Az Alföldi Ellenzék-ben október 16-án, csütörtökön (XIII. évf. 208. sz.) megjelent egy értesítés:
„ A Szentesi Sport - Egylet folytatólagos közgyűlése az elnök akadályoztatása következtében vasárnapról a jövő hét valamely köznapjára marad el. Az újabb határidőről lapunk útján értesít az Egylet vezetősége.”
November 1-én megjelent egy újabb értesítés, melyet a következő számban szintén megismételtek (219-es, 220-as, számok, XIII évf.)
„ A Szentesi Sport - Egylet folytatólagos folytatólagos közgyűlését november 02. napján de. 11 órakor tartja a kaszinó éttermében, melyre az Egyleti tag urakat ez úton hívja meg az Elnökség."
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1913. november
november 2.
Szentesi Lap (XLIII. évf. 88. sz.)
„Értesítés: A Szentesi Sport - Egylet közgyűlését november 2-án délelőtt 11 órakor folytatja a kaszinó éttermében, melyre az egyleti tagok meghívatnak.”
A körülményekhez és az eddigi tapasztalatokhoz képest nagyfokú változás állt be erre a kis időre, és sajnos erről az alakuló-kibővülő ülésről sem jegyzőkönyv, sem Alapokirat vagy Alapszabály sincs a Levéltár birtokában, de a következő időszakban elvégzett módosítások bizonyos fajta következtetéseket biztosítanak, annak megismerésére, hogy miben különbözik a módosított Alapszabály a korábbiaktól. Ezen a ülésen a Szentesi Sport - Egyletből névváltással Szentesi Torna Egylet alakult. Az SzTE futballcsapata ettől az időponttól számítja létezését, de az előzmények alapján látható az 1881. évben megalakult Korcsolyázó és Csónakázó Egylet, majd a Szentes Sport - Egylet, stb. több alkalommal is módosított Alapító okiratával és annak másolataival kapcsolatos rokonság, ezzel a jogfolytonosság megállapítható. Mivel ezen a közgyűlésen meghatározták az új Alapszabályt, ebben a létesítés időpontját, az egyesület új nevét, és az egyesületi bélyegző használatával kapcsolatos szabályokat, a későbbi módosítások mind ezt az 1913. évet vették alapul. Ez talán annyiban tekinthető jogosnak, hogy a labdarúgócsapatokkal, több kisebb egyesülettel (pl. A Kereskedő Ifjak Sport Egylete) történt egyesülés után a labdarúgás lett az új egyesület fő profilja, hosszú évtizedekre meghatározó sportága.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

Forrás: Szentesi Lap 1913.11.02.



Labdarúgó szakosztály
Nagy Imre, a Magyar városok monográfiája sorozatában Szentes Városról szóló könyvében azt írja, hogy a Szentesi TE (a Kinizsi jogelődje) labdarúgócsapata 1912-ben alakult meg.
„ A ma is működő SzTE (Szentesi Torna Egylet) 1912-ben alakult, illetőleg vette fel a mai címét, miután a Kereskedő Ifjak Sportegylete fuzionált a város egyéb sportérdekeltségeivel. A csapat erejére jellemző, hogy – egykori feljegyzésekből – Orosházát 5:0, Vásárhelyt 7:1, Kunszentmártont 15:0, Mindszentet 21:0, Csongrádot 3:0, Kecskemétet 7:1-re verte meg, csak a Szegedi SzTK-tól kapott ki 3:2 arányban.”. 
Meg kell jegyezni, hogy a Szeged volt az akkori bajnokcsapat.  Ebben az időszakban még nem a jelenlegi megyei szerkezet felépítés működött, hanem a csapatok nagyobb „körben” játszottak
Nagy Imre azonban a levéltárban fellelhető dokumentumok szerint több oldalról is téves adatokat közöl. Bár az Alapító okirat nem áll rendelkezésre, de az egyesület megalakulásáról, a közgyűlésről, az Alapszabály megalkotásáról, majd a szakosztályok megalakulásáról, a korabeli újságok meggyőzően és pontos dátumok szerint írtak
A Szentes Története évszámokban (1075-1945) kiadványban azonban az SzTE megalakulásával kapcsolatban eltérő az időpont, amit a korabeli sajtó is alátámaszt. A kiadvány szerint a Kereskedő Ifjak Sport Egylete és a város egyéb sportegyesületeinek a fúziójából 1913. november 02-án alakult meg a Szentesi Torna Egylet az SzTE. Az alakuláskor torna, vívó, atlétika, labdarúgó és lövész szakosztályok voltak.
Elnök: dr. Cicatricis Lajos főispán, választmányi elnök: dr, Csúcs János vármegyei főjegyző, alelnök, Kádár Árpád, kinek később nagy szerepe van a sportpálya kialakításában is.
A Szentesi Kinizsi SZITE hivatalos bélyegzőjén jelenleg az 1913. év szerepel, mint az alapítás éve.
Azonban az elvégzett kutatások szerint pontosan ez az adat sem fedi a valóságot, mert 1913-ban csak a labdarúgással bővült ki az addig is prosperáló, 1889-ben alakult Szentesi Sport-Egylet, (melynek elődje az első sportegyesület, az 1881-ben alakult Korcsolyázó és Sport Egylet) és hozzá csatolták a városban akkor működő labdarúgókat, így erre a részére igaz, hogy az SzTE labdarúgói ettől az időponttól vesznek részt az egyesületi munkában.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

november 4. kedd
Szentesi Lap (XIII. évf. 221. szám)
Az újság, a közgyűlésről-én szolgál információval.
„Sportegyesületi gyűlés: Tegnap délelőtt tartotta a fuzionált sportegylet a folytalólagos gyűlését, amely az Alapszabály tervezet hátralevő pontjai tárgyalták, és azon annyiban változtattak, hogy egy jegyzői és egy helyettes művezetői állást is szerveztek. Ugyancsak megválasztották a tisztikart is és a választmányt is.
Elnök: dr. Cicatricis Lajos főispán, választmányi elnök: dr Csúcs János vármegyei főjegyző, alelnök Kádár Árpád, titkár Piti Péter, művezető Lehoczki Pál főgimnáziumi tornatanár, pénztáros Bugyi Ferenc, ügyész dr. Vecseri Sándor, jegyző: Welish István.
A választmány tagjai, Csallány Gábor: Faragó Sándor, dr, Czukkermann Andor, Nagy Imre, Lévai József, dr. Eisler Soma, Vecsery Miklós, Nittinger Géza, Sárdi Mihály, Király László, dr. Kanász-Nagy Lajos, Nagy Lajos.
Legközelebb megalakulnak a különböző szakosztályok, a mikor azután az egyesület megkezdi a sikeresnek mutatkozó működését.”
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

november 8. szombat
Szentesi Torna Egylet választmánya a szombaton este megtartott választmányi gyűlésen megalakította a torna, a vívó az atlétikai a football és a lövő szakosztályokat.
Az Egyesület vezetősége felkérte a tagokat, hogy az egyes szakosztályokba való belépésüket jelentsék be az Egyesület művezetőjénél, vagy a titkárnál. A torna és a vívószakosztály a működését a főgimnázium tornacsarnokában kezdte meg, ahol a versenyzők hétfő-szerdán- pénteken 5 órától gyakorolhattak.
Az egyesület vezető testülete a város, sőt a megye prominens vezetőit gyűjtötte össze, így talán érthető az is, hogy hosszú évtizedekig ez volt a város legnagyobb támogatottságú és hatású sportegyesülete. A sikeres évek után az addig egységes, szinte egy egyesületre alapozott sportélet több részre bomlott, talán mondhatni az is, hogy a társadalmi rétegeknek megfelelően.
Elsőnek megalakult a Szentesi Munkás Testedző Klub (SzMTK) majd az Árpád Sport Klub (1926-ban), bár csak egy évig működött, bizonyítva azt, hogy nem volt egyszerű már akkor sem fenntartani, üzemeltetni egy társadalmi szerveződést. Azonban értek el sikereket a labdarúgás mellett, elsősorban az atléták (feltehetően a gimnáziumban sportoló diákoknak) birkózók, teniszezők, sakkozó, vívók, kerékpárosok és a lövészek is. Ahhoz, hogy nemzetközi szinten is elismerésekre méltó eredmények születhessenek, az új egyesületeknél sokat „bábáskodtak” a Szentesi TE egyes vezetőségi tagjai is. Kádár Árpád, talán a legtöbbször az ő neve hangzik el a sporthoz kötődő megmozdulásokon, Csallány Gábor olyan sok egyéb társadalmi funkcióján túl, a múzeum és a sakkozók és később az tiszai evezős sport bábáskodása mellett, a labdarúgók vezetője is volt, de a szentesi sportért nagyon sokat tettek ebben az időben Bottyánszki János, Nittinger Géza, Szántay László, Ibolya János és Szathmáry János. Az ő munkájuknak is köszönhető, hogy ma is egyes sportágakban Szentes „nagyhatalomnak” számít.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

november 8.
Alföldi Ellenzék (224. szám )
Az újság a szombati számában újabb beharangozóval „csalogatja” a szurkolókat.„ Elsőrangú sporteseményre lesz kilátás a sportkedvelő közönségnek vasárnap délután, amikor a Szegedi Testgyakorlók Köre „Csillag” csapata fog mérkőzni a veretlen szentesi csapattal. Ez érdekes küzdelem a városi jéggyár melletti pályán, bizonyára szépszámú közönséget fog vonzani.”
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

november 9. vasárnap
Másnap pedig így ír az Alföldi Ellenzék:
„ Most fog eldőlni, hogy a veretlen szentesi csapat hogyan tud érvényesülni egy nagyvárosi csapattal – ismerve a játékosok kiváló formáját – bár néhányan hiányozni fognak a régiek közül – hogy nagy vereséggel nem fogják otthagyni a pályát. Mindenesetre megérdemlik, hogy a közönség fokozott érdeklődést mutasson irántuk és a sport iránt. Borús idő, kis eső nem képez akadályt.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

Szentesi Lap (XLIII. évf. 88. sz.)
Az újság az alábbiak szerint harangozta be a mérkőzést:
„ Labdarúgó mérkőzés: Nagy napja lesz ma délután a szentesi újonan átalakult Sport -Egyletnek amennyiben ma délután fél háromtól rendezi az első labdarúgó mérkőzést a jéggyár melletti pályán. Sportesemény számba megy azáltal is, hogy a válogatott szentesi csapatnak – mely eddig veretlen – egész erős ellenfele lesz a szegedi testgyakorlók köre rokonszenves és jó, csillag csapata személyében. Ez érdekes mérkőzésre elhívjuk a közönség érdeklődését. Mutassa meg a vidéki csapatnak, hogy van érzéke a sport iránt, és hogy méltányolni tudja fiaik törekvését, amellyel a csapatot előre akarják vinni. Kis esőtől ne riadjon vissza a közönség.”
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


Forrás: Szentesi Lap 1913.11.09. -------->




november 11. kedd
Alföldi Ellenzék
Szentesi TE választmánya összeült, előző hét szombatján és megalakította a Torna, a vívó, az atlétika és a lövő szakosztályokat. Ekkor a Korcsolyázó és Csónakázó sportágakról már nem esik szó, ezek a sportágak visszaestek, jobbára egyénileg folytatták az e sportágat szeretők, bár fenntartották a pályákat, de írásos nyoma a versenyszerű sportolásnak a későbbiekben e szakosztályoknak, nincs illetve lett később a Tiszán egy csónakház, és vele megalakult a később nagyon sok sikert sikerre halmozó evezős (később kajak-kenu) szakosztály. Változott a kor szelleme, a társadalmi változásokkal más sportágak lettek divatosak.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

november 13. csütörtök
Alföldi Ellenzék (228. szám)
Az újságban újabb, hosszabb cikk jelent meg a focistákkal kapcsolatban.
„Szép és nagy számú közönség előtt folyt le vasárnap a szegedi Csillag csapat és a szentesi válogatott csapat között a labdarúgó mérkőzés. Nagy érdeklődéssel várt a közönség mindkét csapat szép játékát, különösen lelkesedett, amikor a szentesi csapat az első félidőben a szegedi kapuba lőtte az első goolt, amellyel a fölényesen játszó szentesi csapat átvette a vezetést. Az első félidő vége felé némi lankadás látszott a szentesi csapat egyes tagjainál, úgy hogy a kapu közelében nem is védték a kapujuk felé tartó labdát, amelyet a szegediek szépen befejeltek és így az első félidőben 1:1 arányban végződött.
A második félidőben ismét a szentesiek támadtak  és szépen combinált összjáték után belőtték a második goolt is, amit a szegedi kapus a goolvonalon túl fogott meg, és onnan húzta ki, s amit a bíró (szegedi) nem látott és nem ítélte meg a goolt a szentesieknek, s miután egyik részről sem sikerült több a kapuba lőni, az eredmény 2:1, illetve 1:1 a szentesiek javára, akik így ismét, mint 3 éve óta, veretlenek maradtak. Bár biztosra vettük, hogy a szegedi csapat meg fogja őket verni, mert igen jó hír előzte meg őket, jól játszottak, de a kis szentesi csapat erősnek bizonyult.”
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

Szentesi Lap (XLIII. évf. 91. sz.)
Az újság az alábbiakat írta: (Bár az egyesület nevével egy kis gond van, de ez nem először fordul elő, igazolva, hogy a cikkírók pontatlanul jártak a tények után – szerk.)
„ A Szentesi Testgyakorló Kör sikere: Vasárnap délután rendezte az újonnan átszervezett kör az első labdarúgó mérkőzését, melyben sikerült a szegedi testgyakorló kör jónevű csillag csapatát megnyerni.
Ennek is köszönhető, hogy oly szép és intelligens közönség jelent meg, amely izgalmas lelkesedéssel kísérte úgy a szegedi, mint a szentesi válogatott csapat szép mérkőzését.

<---- Forrás: Alföldi Ellenzék - Vágvölgyi Zoltán gyűjtése


Bár a mi csapatunk eddig veretlenül került ki a mérkőzésekből, most azt hittük, hogy ki fog kapni, de örvendetesen csalódtunk, mert nemcsak, hogy nem kapott, de agilis szép, jó sikerével fölényben volt mindig és két goolt lött be  a szegediek kapujába, az ő egy gooljukkal szemben, s ők lőtték a vezető goolt is amit a közönség lelkesen megéljenzett. A bíró azonban, ki szegedi volt, nem ígérte meg az egyik goolt, mert – mint mondá -  nem látta, holott a saját játékosaik is elismerték azt. Így a hivatalos eredmény (.) ami így is fényes bizonyítéka annak, hogy a szentesi csapat kiváló kvalitású és tud játszani úgy, hogy még mindig meg tudta tartani veretlenségét, amivel dicsőséget szerez úgy az egyletnek, mint Szentesnek."
Az Egyesület igyekezett megfelelő feltételek biztosítani a versenyhez, különösen nagy gond volt a megfelelő labdarúgópálya hiánya. Ezekben az években a környező városokban sőt kisebb településeken is egyre másra készültek labdarúgópályák, hiszen a sportág egyre jobban,  - egyesek szerint mint egyfajta járvány – terjedt, Magyarország legkisebb települései felé is. Már nem csak a nagyvárosok sportja volt, a fiatalok egyre nagyobb kedvvel űzték ezt a játékot. Szentesen olyan területet kellett keresne, amely alkalmasnak látszott arra, hogy oda labdarúgó pályát alakítsanak ki. A Vásártérből „lecsippentett” Jéggyár melletti pálya igazából nem felelt meg annak a célnak, amelyet a sportvezetők, vagy akár a város akkori vezetői el szerettek volna érni. Elmondások szerint a Jéggyár a jelenlegi HUNGERIT központtól keleti irányban, de a vasúti sínek másik oldala mellett volt, közelben a csónakázó tóval
Ez a rendezvény azonban rávilágított arra problémára is, hogy ilyen minőségi játékra, és a szurkolók kiszolgálására valami más, alkalmasabb helyet kell keresni. Nem hiába voltak a város vezetői az SzTE vezetésében is, illetve egyébként is szerethették is a sportot. A Szentesi TE vezetősége ezért kérelemmel fordult a városhoz, mely eseményről az újság az alábbiakban számolt be.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

És 2004-es visszaemlékezés az első szentesi mérkőzésekről:

Forrás: Szentesi Élet

Az eredeti kép jó felbontásban:

november 15.  szombat
Alföldi Ellenzék (229. szám)
„ A Sportegylet kérelme: Az újonnan alakult Sportegylet azzal a kéréssel fordult a városhoz, hogy engedje át neki az Erzsébet téren levő játszóteret sport-telep céljára. Ezzel szemben ezen területet megfelelően átalakítják, és a gimnázium növendékei ezentúl és bármikor, minden megkérdezés nélkül használhatják.”
Itt megint egy pontatlanság érhető tetten, hiszen az Erzsébet téren levő játszótér gyakorlatilag az Erzsébet kert volt, a mai sportközpont területén. Ezt a ligetes területet Erzsébet királyné halála után, kedvenc fáiból kialakított ligetet akkor még nem osztotta ketté a Csongrádi (Felszabadulás) út, sőt a városba bejövő forgalom sem itt volt, hanem a Kórház felől jöttek át a Kurcán. A Bíróság melletti kőhíd is ebben a időben készült el, és az ide vezető út „szelte” mintegy ketté az Erzsébet kertet-ligetet. Logikus volt, hogy itt alakítsanak ki egy igazi sporttelepet.
Az Egyesületi élet télen sem szakadt meg teljesen, bár a szabadban űzhető sportágak száma nagyon alacsony volt. Az állomás és Jéggyár mellett befagyott tó jegén a korcsolyázóknak továbbra is lehetőség volt a jó levegőn való tartózkodásra, nem utolsó sorban bevételi forrásként is szerepelt az SzTE-nél. Ebből is adódik és következtethető a Korcsolya és Csónakázó Egyesülethez való kapcsolat. Erről a korabeli újság így írt
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.



"Szentesen az elsõ labdarúgócsapat 1913-ban alakult Szentesi Torna Egylet (SzTE) néven több kisebb együttes fuzionálásával. Egyes híradások 1912-re teszik a klub megalakulását, a jelenlegi bélyegzõn az 1913-as év található. (Az új egylet elnöke dr. Cicatricis Lajos fõispán lett, választmányi elnöke pedig dr. Csúcs János vármegyei fõjegyzõ.)
Az új csapat a környéken szinte mindenkit nagy gólkülönbséggel gyõzött le, csupán az akkori bajnokcsapattól, a Szegedi TK-tõl szenvedett vereséget 3:2 arányban."
Forrás: szentesinfo.hu

1913. december
december 21. vasárnap 
Alföldi Ellenzék 255. sz.
„A Szentesi Torna Egylet állomás melletti jégpályáján a korcsolyázás a mai napon megkezdődött. Az egylet vezetősége felkéri mindazokat, akik idényjegyet óhajtanak váltani, hogy ebbéli szándékukat Piti Péter egyesületi titkárnál minél előbb jelentség be.”
Januárban az újság még továbbra is foglalkozik a korcsolyasport kedvelőivel.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1914.


1914. január
január 22. csütörtök
Alföldi Ellenzék: (XIV. évf. 16. szám.)
„… Az idei tél úgy látszik kegyeibe fogadta a korcsolyasport kedvelőit, mert néhány hét óta  tartó állandó hideg időben igen szép korcsolyaélet alakult ki a Szentesi Tornaegylet vasút melletti jégpályáján. Különösen mióta az Egyesület ívlámpákkal látta el a pályát, határozottan szép képet nyújt a villanyfényben úszó pálya, ahol száznál több korcsolyázó hódol a városunkban egyedül élvezhető téli sportnak.”
A labdarúgók 1914 tavaszán – kipihenve a téli „semmittevést” – újra erőre kaptak, és labdarúgó mérkőzésekkel szerették volna köszönteni a húsvétot, és a közben elkészült új labdarúgó pályát. A mérkőzésszervezők újra Szegeden jártak, és meghívták a környék legjobb csapatainak számító Szegedi Atlétikai Klub (SZAK) és a Szegedi Testgyakorlók Köre egy-egy csapatát. Itt az újságíró elkövetett egy kisebb hibát, hiszen a beharangozóban a szentesi csapatot „elkeresztelte” Szentesi Testgyakorló Köre-re. – szerk.
A sajtó, ezt a városunk sportéletében mérdföldkövet jelentő eseményt, az alábbiak szerint harangozta be Érdekes, hogy ugyanarról az eseményről a másik szentesi újság a Szentesi Lap szintén ír, de a szentesi sportklub nevét egyik lap sem írja helyesen.- szerk.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.


1914. február
február 9. szerda 
Szentesi Lap (XXVIII. évf. 17. szám)
„ Vívóiskola.
Chappon Károly jónevű vívómester, kinek jelenleg Hódmezővásárhelyen van vívóiskolája Szentesen vívó tanfolyamot szándékozik létesíteni. A Sport-egylet részvételi ívet bocsát ki és miután már eddig is sokan jelentkeztek, remélhetőleg rövid idő alatt meg is kezdi a tanítást. Előadások hetenként három alkalommal lesznek, miután három napon át Hódmezővásárhelyen végzi a tanítást.”
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1914. április
április 5. vasárnap
Alföldi Ellenzék (XIV évf. 68. sz)
„ A Szentesi Testgyakorlók Köre húsvét vasárnap és a hétfő délután az Erzsébet ligeti új pályán vendégül látja a szegedi Atlétikai Klub és a szegedi Testgyakorlók egy-egy csapatát. E mérkőzés nemcsak szép látványt fog nyújtani a közönségnek, de tanúbizonyságot tesz csapatunk qualitásáról is. Bár eddig veretlenül került ki a mérkőzésekből, most aligha fog ez sikerülni, mert két elsősrangú csapattal kerül össze. Reméljük, hogy a nagyközönség méltányolni fogja fiainak a sport területén megmutatkozó képességeit, és barátságos mérkőzéseken meg fognak jelenni.”
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

Szentesi Lap (XLIV. évf. 28. szám)
„Labdarúgó mérkőzés: A Szentesi Testgyakorlók Egylete Húsvét vasárnap és hétfő délután az Erzsébet ligeti új pályán vendégül látja a Szegedi Atlétikai Klub és a Szegedi Testgyakorlók egy-egy csapatát …”
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

április 12. vasárnap
Alföldi Ellenzék
Az újság ismét foglalkozik a NAGY eseménnyel (itt már kijavították a múltkori hibát a szentesi egyesület nevében): Az újságíró – bár nem írta alá a cikket – már nem először, elég pesszimistán foglal állást a mérkőzés előtt – szerk.
„ Football mérkőzés: A Szentesi Torna Egylet ma délután avatja fel az Erzsébet-kerti újonnan készült ideális footballpályát, mely pálya megnyitására sikerült Szeged két legjobb egyesületének a SzAK és SzTK labdarúgócsapatát egy-egy barátságos labdarúgó mérkőzésre megjelenni. A rendkívül érdekesnek és izgalmasnak ígérkező mérkőzés mindkét nap délután fél 4 órakor kezdődik, amely iránt olyan nagy érdeklődés mutatkozik, hogy a vezetőség a rend fenntartására rendőröket és önkéntes tűzoltókat kért. De nemcsak szentesiek de vidékről – különösen Mindszentről és Csongrádról - jönnek sokan, ami főleg a két nagyváros csapatnak szól, másrészt a szentesieknek – amelynek jó képességét a sportszerető nézőknek alkalmuk volt megismerni. Tény, hogy szép játékra van kilátás, miben a laikusok is gyönyörködhetnek, a sportolók pedig tanulhatnak. Felhívjuk az olvasóink figyelmét a mérkőzésekre, amelynek egyes jelenetét és a közönséget is le fogják fényképezni.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.



Forrás: Szentesi Élet 1994.05.28-i száma - Dr. Labádi Lajos főlevéltáros gyűjtése

Szentesi Lap (XLIV. 30 sz.)
„ … e barátságos mérkőzés iránt nem csak Szentesen nyilvánul meg óriási érdeklődés, de vidékről is különösen Mindszent és Csongrádról jöttek át sokan, hogy tanúi legyenek ennek a nem mindennapi élvezetet nyújtó izgalmas, de szép játéknak.”
„ … A vezetőség nem azt kereste, hogy ismét egy-egy győzelemmel végződjék a mérkőzés, de azt, hogy szép játékhoz legyen a közönség, és hogy a csapatnak alkalma legyen a náluknál jobb csapattal mérkőzni.”
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.





Forrás: Szentesi Élet 1994.05.28-i száma - Dr. Labádi Lajos főlevéltáros gyűjtése

április 12-13.
A Szentes Története évszámokban 1075-1945 kiadvány szerint:
„A Szentesi Torna Egylet (SzTE) felavatta az Erzsébet-kertben újonnan készült footballpályáját. A pályamegnyitóra sikerült szeged két legjobb egyesületének – a Szegedi Atlétikai Klub és a Szegedi Testgyakorlók  - labdarúgócsapatát egy-egy barátságos mérkőzésre megnyerni: A húsvéti ünnepekben megtartott mérkőzések óriási közönség előtt folytak le. A szentesi csapat amely csak erre az alkalomra állt össze, és nélkülözte a régi játékosainak többségét, minkét vendégcsapattól vereséget szenvedett.”
A futballszakosztály elnöke (ebben az időben Csallány Gábor, aki mellesleg a sakkot, mint sportágat is erősen támogatta, sőt ott is elnökségi tag volt) szintén a sajtóban, arra kérte az egyesület tagjait, hogy a vasárnap 2 óra 30 perckor és hétfőn 1 óra 10 perckor érkező szegedi, vendégcsapatokat fogadják, a választmányi- és a többi tagok az ünnepélyes pályaavató mérkőzésen teljes létszámmal jelenjenek meg.

Közben a többi sportág is működött. A vívók már korábban is próbálkoztak, és ebben a korszakban nagy eredményekkel nem büszkélkedhettek, de gondot fordítottak arra, hogy egy másfajta sportágat is kipróbáljanak, műveljenek Szentesen, sőt az utánpótlásról is gondoskodtak, és ami talán ebben az időben még ritkaságszámba ment, hogy itt a hölgyek részére is biztosítottak lehetőséget a sportolásra. dr. Mónus Sándor, akinek Bangha szintén oktatója volt, aki hosszú évtizedekig oktatta a vívókat Szentesen és aki sokak között egy Nemere Zoltánt, egy világbajnokot nevelt.
Az újságok is foglalkoztak ezzel a kérdéssel.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

2004-es cikk az eseményről:

Forrás: Szentesi Élet

1914. május
május 7. csütörtök 
Alföldi Ellenzék (XIV évf. 91. sz.)
„ Vívó tanfolyam:
A Szentesi Torna Egylet július és augusztus hónapokban Bangha Sámuel hódmezővásárhelyi tornatanár, Szentesen is jól ismert vívómester vezetésével vívókurzust rendez. A tanfolyam heti három-három órán át a következő három csoport részére lesz megtartva. I. karvívás – haladók részére, II. kardvívás – kezdők részére, III. tőrvívás – hölgyek részére. A kurzusra előjegyzéseket fogad el és minden nemű felvilágosítást kézséggel megad Piti Péter az SZTE titkára.”

A foci azonban továbbra is egyre népszerűbb lett, kezdtek rendszeressé válni a mérkőzések. Szervezett szerű bajnokságban ugyan még nem vettek részt a szentesi labdarúgók, de a környék csapatait szívesen meghívták, és gyakran el is mentek a „visszavágóra”.  A  csapatot gyakran kellett változtatni, hiszen egyesek elkerültek Szentesről (tanulni, dolgozni), mások abbahagyták, vagy éppen egyéb ok miatt nem tudták vállalni a játékot, de összességében a futballisták kitettek magukért. Hazai pályán nagyon sokáig őrizgették a veretlenségüket. És végre egy olyan tudósítás jelent meg a helyi lapban a Kunszentmártoni Sport Egylet (KSE) labdarúgócsapata ellen lejátszott mérkőzésről, amiben már nevekre is bukkanunk, bár az újságíró nem árult el valami nagy szakértelmet a labdarúgás, mint sport területén.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

május 24. vasárnap
Alföldi Ellenzék ( XIV évf. 103. sz.)
„Csütörtökön délután mérkőzött a két város footballcsapata a TE Erzsébet-kerti ideális football pályáján. Az eredmény 10:0 a szentesiek javára, ami annál szebb eredmény, mert az első csapatból csak Brüll József és Boros Sándor játszottak, és Felczán Milán a kapus védett. Az eredményt önzetlen játékuknak köszönhették, mert egymásnak adták a labdát, így Boros 4 Brüll 3, Dobóczki 2 és Vass 1 goalt lőttek. Nagy derültséget keltett, hogy a szentesiek kapusa, aki a labdát felhajtotta az ellenfél kapujáig, nem félve attól, hogy az ellenfél az üresen hagyott kapuba lövi a labdát, A kunszentmártoni csapat csatársora volt a gyenge, úgy hogy nem tudtak a szentesi kapuhoz jutni, és a saját kapujuknál védekezve 11 cornerhez juttatták a szentesieket, amiket ezek többször értékesítettek is. Elég jó volt a kunszentmártoniak két hátvédje és a kapus, amely több lövést is mentett. Ugyanez a csapat Kunszentmártonban az I. csapattól 18:0-ra kapott ki.
            Nem sokáig kellett várni az első nemzetközi mérkőzésre sem. Bár a szervezőkről a sajtó egy sort sem ír, az Egyesületről alkotott képet egy ilyen mérkőzés még jobban meghatározhatja, fontosságát, szerepét a város életében, a városról alkotott véleményről nagy mértékben befolyásolhatja, hiszen nemcsak a helyi sajtóban jelenik meg már ilyenkor egy esemény, hanem felkaphatja a hírt akár az országos média is.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

május 28. csütörtök
Alföldi Ellenzék ( XIV évf. 106. sz.)
A helyi sajtó így írt egy beharangozót:
„ Nemzetközi mérkőzés Szentesen!
Az SzTE nem kímélve költséget és fáradtságot egyrészt hogy a sportot fejlessze, másrészt , hogy a közönségnek a húsvéti mérkőzésekkor tanúsított nagy érdeklődését honorálja, Pünkösd vasárnap délután az eszéki „Szlavónia” I. horvát csapatát, másnap pedig a Szegedi Atlétikai Klub „Mirkus” csapatát kötötte le egy-egy barátságos mérkőzésre. Mindkét csapat a szentesi I-ső illetve válogatott csapat fog játszani, amelynek szereplése elé nagy várakozással néz az egyesület. Úgy a festői dresszben játszó, jó qualitású Szlavónia, mint a konkurens Mirkus (Mercur) csapat méltó ellenfélre fog itt találni, és így a mérkőzés rendkívül érdekesnek ígérkezik.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

Szentesi Lap (XLIV. évf. 43. sz.)
Nemzetközi mérkőzés Szentesen!
… A Szentesi Torna Egylet agilis vezetőinek a horváth „Slavonia” I. csapatát ls a Szegedi Atlétikai Club ’MERCUR’ csapatát egy-egy barátságos mérkőzésre megnyerni.”
Bár a fenti mérkőzésekről alig jelent meg valami a helyi sajtóban, el lehet képzelni, hogy milyen büszkék voltak az Egyesület vezetői, hogy ilyen színvonalas eseményt sikerült a városban megrendezni.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.









Forrás: Szentesi Élet 1994.05.28-i száma - Dr. Labádi Lajos főlevéltáros gyűjtése






Forrás: Szentesi Élet 1994.05.28-i száma - Dr. Labádi Lajos főlevéltáros gyűjtése




1914. június
június 6. kedd 
Alföldi Ellenzék. (XIV évf. 119. sz)
. A korabeli sajtó erről így írt:
„ A Torna Egylet kérelme:
Az SzTE azzal a kéréssel fordul a Szentes Város tanácsához, hogy a Kurcameder Vecseri foktól a Kurca hídig terjedő részét használatra átengedje.”

június 18. csütörtök
Szentesi Lap (XLIV. évf. 43. sz.)
A lap szintén beszámol erről a kérelemről, de már megjegyzést is fűznek hozzá. Hiszen a Kurca a város életében mint gazdasági tényező is szerepelt:
„ Evezősport: A Szentesi Torna Egylet evezős sportot akar Szentesen meghonosítani, mely alkalomból kérelmet adott be városi tanácshoz az iránt, hogy a Vecseri foktól a Kurca hídig a Kurcát a Tornaegylet részére engedje át.
Helyes és szép eszme a testedzés szempontját tekintve, de gazdasági szempontból káros, mert az évi nádbevételtől elesik a város, hát a haltenyésztéssel mi fog történni?!
Mint láthatjuk, itt is különféle érdekek feszültek már akkor is egymásnak, melyek között igazságot tenni nem egyszerű feladat. Abban a korban a Kurca is egy kicsit másképpen nézett ki, a nád nagyon fontos építőanyag volt, tehát valamelyest érthető a gazdasági szempontok megfontolása is.

1914. július

július 2.
Szentesi Lap (XLIV. évf. 53. szám)
A lap a korábbi, ünnepi labdarúgó mérkőzésekről az alábbiakat írja
„ Ünnepi mérkőzések: A Szentesi Torna Egylet football csapata vasárnap és hétfőn szép győzelmet aratott a szegedi Atlétika Club szimpatikus és intelligens egyénekből álló csapata, a MERCUR felett 4:1 arányban, melynek ez volt az első veresége a vidéki csapattól.
Mikor felállott a két csapat a testi erőket mérlegelve a szentesi csapat vereségre számíthatott, s valóban az első félidőben olyannak is indult, mert a szegedi csapat nagy fölénnyel játszott. Állandóan a szentesi térfélen folyt a játék, közben a kapura 6-7 jól irányzott lövést intéztek, amelyek azonban Felczán Milán a szentesiek rendkívül ügyes kapusa egy kivétellel kivédett.
Hétfőn némi változással állt fel a csapat, a Hódmezővásárhely I-ső csapata ellen, amelyet tekintve utóbbi szép eredményeit erősebbnek tartottak mint a korábbi ellenfelet, a MERCUR-t. Azt hittük, hogy az eredmény igen egyforma lesz, de úgy látszik a szentesi fiúkat igen ambicionálta a 100-ik gool, és valóban rendkívül lelkes és szép összjátékkal, nagy fölénnyel nyerték meg a mérkőzést, amennyiben 7:1 arányú győzelmet arattak, s azzal eddig 17 ellenében 100 goolt lőttek.
A bíró Bérzci Károly orosházi szövetségi bíró volt mindkét nap, aki vasárnap kifogástalanul vezette a mérkőzéseket. A játékosok mindegyike az országot ért kegyeleti érzések kifejezéséül a karján gyász-szalagot viselt. (A szarajevói gyilkosság – trónörökös)
Egyre több mérkőzést játszott a futballcsapat (Mindszent, Csongrád, Vásárhely, SZAK, Szarvas, Orosháza stb), és igen jól alakultak az arányok a rúgott és a bekapott gólok tekintetében. Természetesen lényegesen több gól rúgtak sportolóink, mint ami a mi kapunkba került, és ezért – feltehetően Csallány Gábor fejéből pattanhatott ki a szikra, hiszen ő foglalkozott ilyen jellegű dolgokkal – alapítottak egy emlékérmet a 100. – SzTE játékos által elért – gól emlékére. Az újságban is megjelent ez az esemény (1914. július 04. AE: XIV évf. 133. sz. – szombat)
„ Emlékérem a 100. goal emlékére. A SzTE agilis és lelkes vezetősége, melyik mindig lelkesen támogatta a football szakosztály és a csapat törekvéseit, elismeréssel óhajtotta leróni azon játékosokkal szemben, akik a football sport terén a városunknak és az Egyesületnek dicsőséget szereztek és ezért a 100. adott goal emlékére – mellyel szemben csak 17-et kaptak – mindegyiknek emlékül egy-egy szép ezüstérmet készíttetet, amelyet Csallány Gábor szakosztályi elnök, meleg szavak kíséretében adott át az illetőknek. Akiknek ez elismerésnek ez a kézzel fogható jele láthatóan jól esett. Hogy további sikereket tudjon felmutatni, szükséges a közönség támogatása és szeretete is. Szeresse meg őket és a sportot a közönség, és akkor még igen sokszor törhet ki lelkes örömtapsban aminőben Húsvét óta már nyolcszor volt része.
Forrás: Garai Sz. Imre - A Szentesi Kinizsi SZITE története 2005.

1914. augusztus
augusztus 23. vasárnap
A Szentesi Lap (XLIV. évf. 69. sz.) tudósítója az alábbiakat írja:
A Szentesi TE és a szarvasi Juventus labdarúgó csapatai között délután fél ötkor az Erzsébet-kerti játékpályán jótékony célú labdarúgóversenyt tartottak. Ez a mérkőzés a háború előtti alkalmasint az utolsó lesz, mert a csapatunk több tagja, köztük Felczán Milán a kitűnő kapus is katonai szolgálatra vonul be. Ajánljuk a sportkedvelő szentesi közönség figyelmébe az utolsó mérkőzést!
Adományozás:
A Szentesi TE vezetősége a f. hó 16-i football mérkőzés jövedelméből 60 koronát juttatott Nyiri Bertalan pénztárnokhoz, a hadbavonultak családtagjainak a megsegítéséért.
Sajnos a közelgő I. Világháború nagyon rányomta a bélyegét a sportra is nemcsak a város egyéb társadalmi, kulturális vagy akár gazdasági életére. A korabeli újságokból szinte sütött a feszültség, a várakozás. Eleinte a kedvező hírek elnyomták a későbbi nagy tragédiák előszelét. Igen sokan, szinte nincs olyan család amelyikből valaki nem került volna kapcsolatba konkrétan a háborúval. A kereső nélkül maradt családok megsegítése az itthon maradt tehetősebb emberekre illetve a társadalmi szervezetekre (egyletek, dal- és olvasó körök stb) és állami szervekre maradt. Az SzTE később is több programjának a bevételéből próbált erejéhez képest segíteni
Az evező sport fejlesztése érdekében az addigi „csolnakázást” szerették volna komolyabb formába „önteni”, de erre már nemigen felelt meg az állomás melletti csónakázó tó, így az SzTE vezetőség újabb kérelemmel fordult a tanácshoz, melyben a városon keresztülfolyó Kurca egy részét szeretnék felhasználni erre a célra.

Szentesi TE ifi 1915-18-ig a vásárhelyi Bihal Sándor


. 1958. február 20-i számában

2020. november eleji cikk a korszak futbalzsenijének pályafutásáról:
Schaffer Alfréd